Az idei BETT-en az Education:Next Szövetség nemcsak a magyar edtech szektor nemzetközi jelenlétét erősítette, de szakmai tartalommal is hozzájárult a párbeszédhez: a Teachmeet Global BETT-el közös rendezvényén Horváth Ádám, a Szövetség elnöke is előadást tartott. Az eseményen összesen hét európai ország szakemberei tárták fel az oktatás módszertanával, technológiai kereteivel és kihívásaival kapcsolatos aktuális kérdéseket és megoldásokat.

Szövegértés, kritikai gondolkodás és digitális kompetenciák

Az együttműködés, a kritikai gondolkodás és a digitális kompetenciák fejlesztésének fontosságára minden előadó kitért, Horváth Ádám az AI és az olvasás-szövegértés kapcsolatára fókuszálva járta körül ezeket a problémaköröket. Az előadás kutatási eredményekre, elsősorban friss PISA-adatokra támaszkodva mutatta meg, hogy a tanulók olvasási-szövegértési képességei és a kritikai gondolkodás milyen mértékben határozza meg, hogy a diákok mennyire hatékonyan képesek alkalmazni tanulmányaik során a mesterséges intelligenciát.

Az elnök ennek mentén négy, jól elkülöníthető kompetenciaszintet vázolt fel, és bemutatta, ezek hogyan alakítják az AI-jal támogatott információ feldolgozását.

Az első csoportba nagyjából a tanulók 25%-a tartozik: ők az alapvető szövegértési szintet is nehezen érik el. Számukra az AI által generált tartalom sokszor nem ad kapaszkodót, inkább összezavarja a megértést – különösen akkor, ha a válasz hosszú, több lépésből álló vagy fogalmilag sűrű.

A második, legnépesebb réteget a tanulók kb. 50%-a alkotja: ők képesek egyszerű információt értelmezni, de könnyen túlterhelődnek az AI-válaszok mennyiségétől és összetettségétől, kevésbé tudják kiszűrni a lényeget, így az MI hamar „zajjá”, hátráltató tényezővé válik számukra.

A harmadik csoport már sokkal jobban képes követni az MI gondolatmenetét és logikáját, jóval strukturáltabban értelmeznek, több összefüggést látnak, így az AI valóban tanulási partnerként működhet számukra. Nemcsak választ kapnak, hanem dolgozni is képesek vele: visszakérdeznek, pontosítanak, lépésekre bontanak.

Mindössze a negyedik, nagyon szűk réteg az, amely a válaszokat kritikai módon is képes értékelni: ők ellenőrzik, összevetik a különböző válaszokat, képesek felismerni a hibákat vagy az AI félrevezető következtetéseit. Az előadás egyik központi állítása szerint ez a kritikai gondolkodás az előfeltétele annak, hogy az AI-használat felelős és valóban hatékony legyen.

Életkornak megfelelő pedagógiai célok

Horváth Ádám kitért arra is, hogy természetesen az életkor és a gyermekek különböző fejlődési szakaszai tovább árnyalják a képet, ugyanazok a szövegértési komponensek másképp épülnek fel alsó tagozatban, felsőben és középiskolában, az AI-jal való találkozás azonban nem követi ezt az ütemet, hanem egyre korábbra tolódik. Ezért különösen fontos, hogy a pedagógiai célokat életkornak megfelelően jelöljék ki, mert az olvasás-szövegértés és a kritikai értékelés képességének magas szintre való fejlesztése az AI-eszközök térhódításával alapvető szükségletté vált.

Az előadás gyakorlati irányt is mutatott: a szövegértés, a kritikai értékelés és a metakognitív stratégiák fejlesztése ma már nem csak a magyarórán értelmezhető feladat. A cél olyan tantermi megközelítések és bevált gyakorlatok használata, amelyek tantárgytól függetlenül erősítik a megértés és az ellenőrzés képességét – ha a tanulók széles körben erős olvasás-szövegértési alapokra, kritikai értékelésre és tudatos tanulási stratégiákra tudnak támaszkodni, akkor az AI valódi támogatás lehet az iskolában.